A Bencés Diákszövetség

A Bencés Diákszövetségről

A Bencés Diákszövetség hazánk egyik legjelentősebb, országos szintű diákszervezete, amely közel 3000 tagot számlál. Tagjai azok a ma már felsőoktatásban tanuló, vagy dolgozó, családot alapított egykori diákok, akik az elmúlt években, évtizedekben az ország bencés középiskoláiban érettségiztek. A BDSZ ma is aktív, élő szervezet, amely feladatának tekinti a bencés szellemiség terjesztését, a középiskolákban örökül kapott értékeknek a mindennapi életben való továbbvitelét.

A Bencés Diákszövetség közhasznú társadalmi szervezet.

Mit kell tudni a Bencés Diákszövetségről?
(múlt és jelen)

I.

A kérdés nem válaszolható meg önmaga “előkérdése”, vagyis anélkül, hogy “mit kell tudni a BENCÉSEKRŐL?” A bencés szó az “áldott” jelentésű latin BENEDICTUS magyar megfelelőjéből a BENEDEK-ből származik.
Szent Benedek 480-ban a középitáliai Nursia-ban (mai nevén Norcia-ban) született és 520-ban az általa alapított Montecassino apátságban halt meg. Regulájával, amelyet az “Úr szolgálatának iskolájá”-ul szánt, ő teremtette meg a nyugati típusú szerzetességet. Hazánkban Géza fejedelem telepítette őket Szent Márton hegyére, amelyet a reformkor óta nevezünk Pannonhalmának. Benedek nevét népünk a Bencén kívül – már az Árpádkor óta – másképpen: Bánknak, Béknek is becézi. Erről helységnevek is tanúskodnak, így pl. Bakonybánk, Szentbékkálla.
Szerzeti közösségét a szent rendalapító eredetileg nem a klasszikus értelemben vett “tanító-rendként” szervezte meg, de hazánkban azzá vált. Nem csupán 1802-ben, amikor I. Ferenc király a DOCETE (=tanítsatok) programot adta nekik, hanem már a legrégibb időkben is. A magyarságot az előző ezredforduló idején ugyanis nem csupán a földművelésre oktatták, hanem a betűvetésre és minden más ismeretre is. Kolostori iskolákról tudunk már Szent István korából. Minthogy más szerzetesrend még akkor nem volt, ezek szükségképpen bencés iskolák voltak. Ezért ünnepelte a magyar állam, vagyis a világi hatóságok is a hazai oktatás millenniumát 1996-ban, Pannonhalma megalapításának 1000. évfordulóján.
A rend másfélezer éves jelmondata az ORA ET LABORA (=imádkozzál és dolgozzál) ma is érvényes. Itt és most is. Ma már nem szántásra, vetésre kell népünket oktatni és nem is csupán betűvetésre, hanem mindarra, ami a nagy fokú munkamegosztáson alapuló modern társadalmi berendezkedésben elengedhetetlen: kultúrára és civilizációra, szellemi és technikai ismeretekre: irodalomra és művészetre, történelemre és földrajzra, kémiára és biológiára, matematikára és fizikára, számítástechnikára és idegen nyelvekre. Mindezt pedig beleágyazva a keresztény világnézetbe és áthatva a benedeki szellemiséggel, ami a regula szavai szerint abban foglalható össze, hogy “Krisztus szeretetének semmi elébe nem tehető”.
Nálunk Magyarországon ez a LABORA egyben nemzeti ügy. “Figyelemmel hallgasd fiam mestered tanítását”, így kezdi reguláját a szent rendalapító. De ehhez mesterek kellenek, akikre oda lehet és kell figyelni. Az ország erkölcsi állapota soha nem látott mélypontra zuhant. Ebbe belenyugodni nem lehet és nem szabad. A felemelkedésért imádkozni lehet és kell, de DOLGOZNI is szükséges, és ma már szabad is. A diktatura évtizedei alatt meg volt szabva, hány jelentkezőt lehet évente beöltöztetni Szent Benedek magyar családjának ruházatába, amely nagyon szép jelképként a reverendából és az elől-hátul mintegy “kötényt” képező vállruhából, az un. skapuláréból áll. A reverenda az IMA, a skapuláré a MUNKA szimbóluma. Ma a rend annyi fiatalt vehet(ne) föl, amennyi jelentkezik. Bárcsak lenne minél több, hiszen “az aratnivaló sok, de a munkás kevés” (Mt 9,37).

II.

A BENCÉS DIÁKSZÖVETSÉGRŐL az alábbiak érdemelnek említést.

1. Megalakulásakor 1923-ban hazánk a trianoni tragédia sokkos állapotában volt, népünk a túlélés módozatait kereste. Az I. világháborúból hazatért diáktársak ráeszméltek, hogy a Kárpátoktól és hegyeink legnagyobb részétől megfosztva, ami nekünk kínálkozik, az “sík mezőben hármas út” (Vörösmarty). Közülük azonban a nagyhangúak két szélsőséges irányzata “jobbra-balra szertefut”, de nekünk bencés öregdiákoknak az kell, ami a megalapozott stabilitást szolgálja, mert az, ami “célbajut”. Stabil, mert bár erőt meríteni a múltba tekint, mégis előrevisz, mivel örök értékekbe van belehorgonyozva.
2. A világ bencései és köztük a magyarországi rendtartomány már készült Szent Benedek atyánk halálának 1400 éves évfordulóját megünnepelni. Nem volt ezért nehéz a szervezésre, az alapszabály kidolgozására alakult munkacsoport vezetésére, majd az elnöki tiszt betöltésére Dr. BÁRDOS Remig akkori pannonhalmi főapátot megnyerni. Az alapszabály kidolgozása 1923 tavaszán megtörtént.
3. A Diákszövetség 1948-ig működött, és 7 “osztálya” volt, amelyek iskolánk városaihoz (Kőszeg, Sopron, Pápa, Győr, Komárom, Esztergom és Budapest) kötődtek. A negyed évszázadnyi időből származó dokumentumokban a megnevezés nem egységes. Többnyire a BENCÉS DIÁKSZÖVETSÉG, valamint a KATOLIKUS BENCÉS DIÁKOK EGYESÜLETE név fordul elő, de találkozni lehet az ÖREG BENCÉS DIÁKOK EGYESÜLETE elnevezéssel is.
4. A Bencés Diákszövetség ma önmagára a BDSz rövidítéssel hivatkozik, tagjai írásos említésekor pedig nevük után zárójelbe tesz két betűt és egy évszámot. A betűk az iskola helyére: KŐSZEG (Kő), SOPRON (So), PÁPA (Pp), GYŐR (Gy), KOMÁROM (Ko), ESZTERGOM (Eg), BUDAPEST (Bp), PANNONHALMA (Ph) és CSEPEL (Cs), míg az évszám arra az esztendőre utal, amikor a diáktárs osztálya (!) érettségizett. Függetlenül attól, hogy az illető diáktárs akkor még oda járt-e, vagy egyáltalán az iskola még létezett-e. Az utóbbi azért fordul elő, mert a szovjet mintájú hatalom 1948-ban államosította az iskolákat, és ezért – Győr és Pannonhalma kivételével – a városnevek mögött 1949 vagy az utáni évszámok elvileg nem állhatnának.
5. A kommunista állam és az egyház között 1950-ban megkötött “megegyezés” (valójában egyoldalúan diktált “modus vivendi”) értelmében a magyar katolikus egyháznak 6 fiúiskolája (közöttük 2 bencés) és 2 leányiskolája lehetett. Az utóbbi fél évszázadban Győrött és Pannonhalmán járt diáktársak alkotják a BDSz mai tagságának derékhadát.
6. A BDSz létét az 1948-ban bekövetkezett politikai fordulat lehetetlenné tette, szervezetei nem működhettek, látható megnyilvánulásai megszűntek. Évtizedekben mérhető katakomba élet folyt csupán, és még a kerek évszámú érettségi találkozókat sem merték mindenhol megrendezni. Ennél többre csak a budapesti diáktársak vállalkoztak – nem kis kockázattal -, akik Dr. MÁRTONFFY Miklós (Bp. 1932) kezdeményezésére, irányításával és nem utolsó sorban aprólékos adatgyűjtő munkájának betudhatóan már a hatvanas évek közepétől elkezdték rendszeres találkozóikat más-más fővárosi sportegyesületi majd egyéb éttermekben.
7. MÁRTONFFY Miklós egybeszerkesztett egy budapesti bencésdiák katalógust, amely a fővárosi iskolánkban 1931 és 1948 között végzett diáktársak nevét, postai elérhetőségét és telefonszámát tartalmazta, és benne a külföldön élők adatai is föl voltak tüntetve. Az éveket igénylő munkában SZÉKELY Tibor (Bp. 1936) és FABER Miklós (Bp. 1948) voltak segítségére.
8. A diktatúra puhulásával 1981-től az akkori pannonhalmi igazgató Dr. KORZENSZKY Richárd (Ph 1959) ugyancsak bátorságot kívánó házigazdai szerepvállalásával elindultak a “Szent Hegyen” a május utolsó szombatjára meghirdetett közös szentmisék, amelyekre az összes magyar bencés iskola egykori diákjait hívták, és várták.
9. 1981 és 1989 között fokozatosan kiépült a bencés öregdiákok bizonyos laza hálózata. Kulcsembereit képezték azok a diáktársak, akik az érettségi találkozókat rendezték. “Osztályapáknak” hívtuk őket. Már maga az elnevezés is beszédes. Jelzi egyfelől a kapcsolatok családiasságát, másfelől éppen ezáltal “defenzív” jellegű, hiszen azért a puhábbá válása ellenére is diktatúra volt még, amellyel szemben a “szervezkedés” látszatát is kerülni kellett. Minden iskola osztályapáit összefogta egy-egy “iskolaapa”. Az iskolaapák és a Rend közötti kapcsolatot az un. “főöreg” tartotta.
Iskolaapák voltak:

KŐSZEG: Dr. SZABADVÁRY Ferenc (Kő 1941)
SOPRON: Dr. HOLLÓSY János (Gg 1941)
PÁPA:: HORVÁTH JÁNOS (Pp 1940)
majd Dr. HARSÁNYI László (Pp 1943)
GYŐR:: Dr. ÁRPÁSY Endre (Ph 1957)
majd Dr. GRÁBICS Jenő (Gg 1948)
KOMÁROM: KORDIK László (Ko 1938)
majd Dr. HALÁSZ Aurél (Ko 1942)
ESZTERGOM: SZOLECZKY Ferenc (Eg 1946)
BUDAPEST:: DR. MÁRTONFFY Miklós (Bp.1932)
később SZÉKELY Tibor (Bp.1936)
majd EMBER Károly (Bp.1951)
PANNONHALMA: GESZLER Ödön (Ph 1957)
CSEPEL : RAJCZY András (Cs 1950)
majd KOVÁCS Dezső (Cs 1951)
A főöreg tisztséget FABER Miklós (Bp. 1948) töltötte be.

10. Az országban végbement változások 1989 tavaszára meghozták a lehetőséget arra, hogy a Bencés Diákszövetség formailag is újjászülessék. Hatályba lépett ugyanis a parlament által elfogadott egyesülési törvény, ami lehetővé tette civil szerveződések létrejöttét. A május 27.-én szombaton, a középkori híres bencés polihisztor Beda Venerabilis emléknapján Pannonhalmán összegyűlt mintegy 400 diáktárs “kikiáltotta’ az újbóli megalakulást. Az ideiglenes alapszabály elkészítése Dr. FARKAS József (Gy 1944) nevéhez fűződik. (Elnökké FABER Miklóst (Bp. 1948), főtitkárrá SZALAI Bélát (Ph 1958), alelnökké BABICS Lászlót (Ph 1957) és SZÉKELY Tibort (Bp. 1936) választották, míg a harmadik alelnököt a Rend delegálta Dr. KORZENSZKY Richárd OSB (Ph 1959) személyében. Az elnökség tagjai lettek meghatározott feladatok elvégzésére.
Ügyvezető titkár: PINTÉR Ambrus OSB
Jogtanácsos : DR. FARKAS József (Gy 1944)
Számvevő : TÓTH László (Ph 1973)
A BDSz-t a területileg illetékes Győri Bíróság egyesületként bejegyezte.

11. Az elnökség tevékenységének segítésére tanácskozó testületként jött létre az un. választmány.
A választmányt összesen 31 fő alkotta.
a/ az elnökség fölsorolt tagjai (lásd 10. pont) 8 fő és
b/ az egykori iskolaapák (lásd 9. pont) 9 fő
az első 4 év (1989-1993) során
c/ kialakult területi szervezetek vezető 6 fő
GYŐR : Dr. NÉMETH Ferenc (Gy 1943)
PÉCS : Dr. ADAMOVICH Károly (Ph 1972)
VESZPRÉM : BÁLINT Bánk (Ph 1976)
KELET Mo : Dr. RAKOVITS Zoltán (Ph 1958)
SZOMBATHELY : HARANGOZÓ Bertalan (Ph 1973)
KESZTHELY : Dr. BALOGH Zoltán (Ph 1954), valamint
d/ további kooptált tagok 8 fő
FOITL Károly (Bp.1938)
GEREBEN Ferenc (Ph 1960)
Dr. KÖNYVES TÓTH Kálmán (Ph 1947)
Dr. LANGER István (Bp.1943)
ORMÁNDY József (Eg 1940)
Dr. ROHONYI Judit (Ko 1943)
SZÉP Dezső (Kő 1944)
VENESZ Ernő (Ph 1949)
12. A szűkebb körű elnökség javaslatára a választmány minden esztendőben arra érdemes személyeknek különös megbecsülésként “tiszteletbeli” címeket adományozott, melyeket a májusi találkozók résztvevői életrajzuk meghallgatása után közgyűlésként ünnepélyesen megerősítettek. A címnek három fokozata különböztethető meg:
a/ Tiszteletbeli tag lehet, aki nem volt bencés diák, de akit a magatartása, tevékenysége és hűsége alapján a magyar bencés család tagjának tekint
b/ Tiszteletbeli választmányi tag lehet, akit a tagság olyan diáktársként tart számon, aki megbe- csülést szerzett a bencés diák névnek vagy a magyarságnak
c/ Tiszteletbeli elnökség tag lehet olyan diáktárs, aki a BDSz és/vagy az egyház és/vagy a haza érdekében különösen nagy szolgálatot vállalt és tett.
ad a
Tiszteletbeli tagok lettek:
R.P. BAJZÁTH Ferenc Budapest Józsefvárosi plébános
KAPOSI Gyula (+) a budapesti Bencés Gimnázium egykori testnevelő tanára
LELKES István a kőszegi …………rajz tanára
FORRAI Miklós a budapesti ……..ének tanára, karnagy, Liszt-díjas érdemes művész
ad b
Tiszteletbeli választmányi tagjaink:
BÉKÉS Gellért dr. OSB
JÁKI Szaniszló dr. OSB
BIRÓ Lucián OSB (+)
JÁVOR Egon dr. OSB
GÁCSER Imre dr. OSB (+1997 Sp)
TŰZ Tamás (+)
GYENGE Imre dr. (+)
HITES Kristóf OSB
GALAMBOS Ireneusz dr. OSB
KOZMA Imre
JORDÁN Emil dr. OSB KEM
ENES KETTNER Béla dr.
OLOFSSON Placid dr. OSB
KÖLLEY György
ad c
Tiszteletbeli elnökségi tagok:
HABSBURG Ottó dr.
VARGA Béla Msgr (+)

13. 1993-ban lejárt a vezetőség 4 évre szólt mandátuma. Ezért ősszel tisztújító küldöttgyűlés jött össze. A korábbi elnök nem jelöltette magát.
Az alapszabály módosítása következtében megszűnt a választmány. Azóta a vezetőség szűkebb körét az ügyvezető elnökség, tágabb körét a teljes elnökség alkotja.
A választás után az alábbi ügyvezető elnökség alakult ki.

Elnök: P. KOZMA Imre apostoli protonotárius (Gy 1958)
Alelnök: P. HORTOBÁGYI Cirill OSB (Ph 1977) a Rend részéről
Dr. ESZES István (Ph 1970)
HARANGOZÓ Bertalan (Gy 1973)
NÓGRÁDI László (Ph 1966)
Főtitkár: BUDAVÁRI Zoltán (Ph 1965)
Választott elnökségi tagok: ESZES István dr. (Ph 1970)
FABER Miklós (Bp.1948)
FARKAS József dr.(Gy 1944)
KAJTOR János (Ph 1976)
A teljes elnökségbe tartoznak a területi szervezetek vezetői (a), az Ellenőrző Bizottság elnöke(b), valamint a meghatározott feladatra kooptált tagok (c):
a/ Budapest : EMBER Károly (Bp.1951)
Főváros-környék: KOVÁCS Dezső (Cs 1951)
DK-Magyarország: SZŰCS László dr. (Ph 1974)
K-Magyarország: RAKOVICS Zoltán dr. (Ph 1958)
Keszthely: BALOGH Zoltán dr. (Ph 1954)
Pécs: ADAMOVICH Károly dr. (Ph 1972)
Sopron: VARGA József dr. (Gy 1975)
Szombathely: HARANGOZÓ Bertalan (Gy 1973)
Veszprém: BISCHOF Péter (Ph 1975)
b/ Ellenőrző Bizottság: MUZSAY Géza dr. (Gy 1949)
c/ Szent Benedek Kulturális Alapítvány: SIMININSZKY Fedor (Bp.1950)
Szervezés: SZALAI Béla (Ph 1958)
Kiadványszerkesztés: KÖNYVES TÓTH Kálmán dr. (Ph 1947)
Számvitel: HORÁNYI Márton (Ph 1983)

14. A Szövetség taglétszáma 1989-hez viszonyítva 1996-ra megötszöröződött, és 1997 végére túlhaladta a 2200 főt. Az alapszabályt az évek során kisebb módosításokkal finomítani kellett. Ebben Dr. FARKAS Józsefen (Gy 1942) kívül Dr. NÉMETH Szilárd (Ph 1981) vett részt.

15. Világossá vált, hogy a taglétszám miatt a Szövetség csak területi szervezetekben tud hatékonyan működni. Össztalálkozót évente egyszer, a hagyománnyá vált májusi utolsó szombaton tartunk; nem a munka, hanem az ünneplés jegyében. Ilyenkor ‘közgyűlés” nincs, mivel annak szerepét az általában őszre összehívott küldöttgyűlések vették át.

16. A máig élő és immár hagyománnyá nemesedett összejövetelnek az évek során kialakult a napirendje. Délelőtt: a rendtagok koncelebrációs konventmiséje a korábbi főapát Dr. SZENNAY András (Bp. 1939), majd a jelenlegi főapát, püspök Dr. VÁRSZEGI Asztrik főcelebránsi vezetésével. A szentmise ordináriumaként a diákévek alatt megtanult és így mindenki által ismert “De angelis” misét éneklik 9 egykori iskola egykori tanulói. Délben egyszerű ebéd-agapé, ami főtt virsliből, kenyérből és italból áll, és az időjárástól függően a Gimnázium árkádjai alatt, teraszán vagy az épület belsejében bonyolódik le. Délután pedig ünnepi együttlét a gimnázium dísztermében, majd az elhunyt tanárok sírhelyeinek meglátogatása a Boldogasszony kápolna kriptájában. A délelőtti szentmise alatt többnyire egykori diáktársak mondják a prédikációt (homiliát), akik között nem csupán a mindenkori főapátokat vagy más rendtagokat, pl. Dr. BÉKÉS Gellért (Bp. 1932), hanem világi papokat, sőt püspököt, így Dr. BÍRÓ Lászlót (Győr 1969) vagy görög rítusú testvérünket Dr. PREGUN István atyát (Ph 1961), valamint az ökuméne jegyében a példaadó életű és munkásságú burgenlandi református püspököt Dr. GYENGE Imrét (Győr 1944) is módunk volt meghallgatni. A délutáni ünnepi együttlétek egyik legkedvesebb színfoltja, amikor a jelenlévők között megkeressük, és az elnöki dobogóra kiültetjük az aznapi korelnököt, mint pl. korábban NAGY Boldizsárt (So 1917), Dr. KOLBE Lajost (Pp 1920) vagy KOSSON Józsefet (So 1922), az utóbbi években pedig Dr. GÁBRIEL Lajost (Kő 1923), CSŐRE Józsefet (Pp 1927) vagy Dr. SZELECZKY Józsefet (Pp 1929). Arany matura emléklapot szoktunk adni az 50 és gyémánt matura emléklapot a 60 éves érettségi találkozójukon túljutott barátainknak. A programba be van iktatva a mindenkori elnök rövid beszámolója, zenei műsorszám vagy szavalat (jelenlegi bencés diákok tolmácsolásában) és esetleg valamilyen szaktudományt művelő diáktársunk egy-egy veretesebb előadása. Ilyen volt 1996-ban a millecentenárium alkalmából Dr. ANDRÁSFALVY Bertalan professzoré (So 1950) vagy 1997-ben Dr. VIZI E. Szilveszter (Bp. 1955) akadémikusé.

17. A területi szervezeteink működnek PÉCSETT, GYŐRÖTT, SOPRONBAN, BUDAPESTEN, KELETMAGYARORSZÁGON, VESZRPÉMBEN,SZOMBATHELYT, KESZTHELYEN, A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN, SZEGEDEN, KŐSZEGEN, SZENTENDRÉN, NYÍREGYHÁZÁN, TOLNA MEGYÉBEN és SZÉKESFEHÉVÁROTT. Alakulóban vannak még továbbiak is. A fölsoroltakból néhányan önálló jogi személyiséggel rendelkezvén cégbíróság által külön egyesületekként is be vannak jegyezve. Közülük a pécsi szervezet azért is nevezetes, mert a BDSz hivatalos megalakulása (1989 május) előtt már létezett.

18. A Bencés Diákszövetség az 1989-es megalakuláskor saját maga célját így fogalmazta meg: “Szolidaritás a Renddel és egymással”. Ennek jegyében sokirányú, de jellegénél fogva jobbára belterjes tevékenységet folytatott. Az adott helyzetben ez jó és szükséges volt a szervezet önépítkezéséhez, az egyesületi élet kibontakoztatásához. A májusvégi együttléteken túlmenően számos más rendezvényt is sikerült megvalósítani. Ezeken a közös neveltetésünk eszmeiségét igyekeztünk ápolni, egymást erősíteni, támogatni, személyes barátságokat ápolni és elmélyíteni, örülni egymásnak, az összetartozás tudatának. Közülük a legfontosabb volt talán 1991-ben a szentéletű bencés szerzetes, a kőszegi, a pannonhalmi, majd a budapesti iskola egykori igazgatója KOVÁTS Arisztid születésének centenáriumára rendezett emlékülés. Ezen FABER Miklós (Bp. 1948) bevezető szavai után ASZTRIK főapát úr, majd sorban ARISZTID atya barátai, rendi növendékei, iskolai tanítványai, börtöntársai elevenítették föl miként emlékeznek vissza szóban és írásban a rendtársra, a perjelre, a tanártársra, a novíciusok magiszterére, a tanárra, az igazgatóra, a cellatársra, a szociális otthon lakójára.

19. A messzebbre tekintő lépések legfontosabbika 1993. május 28.-án történt, amikor a Rend képviseletében ASZTRIK főapát úr, a BDSz képviseletében FABER Miklós elnök (Bp. 1948), SZALAI Béla főtitkár (Ph 1958), BABICS László alelnök (Ph 1957), valamint néhány öreg diák: MENTSIK Győző dr. (Bp. 1948), SOPRONI Géza (Bp. 1948), SIMINSZKY Fedor (Bp. 1950) megállapodtak a SZENT BENEDEK KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY életre hívásáról. Az alapítvány -(a továbbiakban SZBKA) – kitűzött célja – a rendi utánpótlást is segítendő – a régi iskolák közül egy vagy többnek az újra indítása. Az alapítványt, a közösen kinyilvánított akarat szerint a Rend és a BDSz teljes erkölcsi súlyával támogatja.

20. Az SZBKA egykori budapesti öregdiákok mint alapítók: FABER Miklós (Bp.1948), MENTSIK Győző dr. (Bp. 1948), SÁRDY László (Bp. 1948), SOPRONI Géza (Bp. 1948), SZEPES László (Bp. 1946), SIMINISZKY Fedor (Bp. 1950) és VILLÁNYI István dr. (Bp. 1950) kezdeményezésére elindította Budapesten a korábbi kapucinus rendház épületében (1011 Budapest, Fő u. 30.) a Szent Benedek Általános Iskola és Gimnázium szervezését. Az iskolát Dr. VÁRSZEGI Asztrik főapát úr a rendtagok véleményét kikérve magukének elismerte, “üzemeltetésére” nézve pedig szerződést kötött az operatív működtetésre vállalkozó SZBKA-val. Az iskolát 12 osztályosnak (4 általános + 8 gimnázium) terveztük két párhuzamos osztállyal, amelyben minden évfolyam egy-egy tisztán fiú- és tisztán lány-osztályból áll. Ezáltal úgy van koedukáció, hogy nincs, és úgy nincs, hogy mégis van. A fiúk és lányok együtt vannak az óraközi szünetekben, az ebédlőben, a diákmiséken, a kirándulásokon, ünnepségeken, de külön vannak az osztálytermekben. A serdülés és a felnőtté válás ugyanis a két nemnél eltérő időszakban játszódik le. Az iskola oktatói a Rend összeszűkült személyi állományából fakadó nehézségek miatt jellemzően nem rendtagok, hanem elkötelezett keresztények, köztük olyan tanárok, akik korában maguk bencés diákok voltak. Rendtagként haláláig működött az iskolában Dr. NÁDASI Alfonz OSB (Pp 1927) és PÁSZTHORY Valter OSB (Bp. 1950), míg jelenleg hitoktató SZABÓ Zerind OSB (Bp. 1949). Az iskola igazgatói tisztségét 1994-től P. KOZMA Imre (Gy 1958), 1995-től VARGA Károly (Ph 1980) töltötte be. A jelenlegi igazgató VISONTAI-KOVÁCH Zoltán (Ph 1963). Az 1997-98 tanévre a 2×7=14 osztályban tanuló mintegy 420-as diáklétszám folytán az iskola már most a legnépesebb magyar bencés iskolának számít. A teljes 24 osztályra való föltöltődés 2002 szeptemberében következik be. Ehhez azonban a kapucinus rendház bővítésére vagy más épület igénybevételére lesz szükség.

21. Saját jövőjét a BDSz a még távolabbra tekintés igényével képzeli el: ki kíván lépni a belterjességből, közös megmozdulásokra szólítja föl az egyéb egyház iskolák öregdiákjait, sőt – meghatározott hitéleti és nemzeti értékek felmutatásával – megszólítani törekszik a társadalom egészét. Nem öncélúan szerepelni és magamutogatni, hanem szolgálni kíván. Egy ilyen területnek véljük a beszédkultúra terjesztését, a környezetszennyező mocsok-stílus elleni “hadjárat a tiszta szóért” elgondolást. Körvonalainak kialakításán már fáradozunk, csakúgy mint azon, hogy a havonkénti budapesti klubnapokból valamilyen szabadegyetem jellegü, a keresztény értelmiségnek szóló hosszútávú programot tudjunk kifejleszteni.

22. 1997 novemberében – eltelvén a második 4 esztendős ciklus is – újabb tisztújításra került sor. Az elnökség 30 főből áll, és az 1997 decemberében megjelent BENCÉS HÍRLEVÉL 3. oldalán olvasható. A 30 főből immár 15-öt tesznek ki a – szép számúvá gyarapodott – területi szervezetek vezetői. Különös örömünkre szolgál, hogy az elnökségben üdvözölhetjük Dr. BIRÓ László püspök atyát (Gy 1969).

23. A BDSz “hivatalos lapja” a BENCÉS HÍRLEVÉL, de időről-időre közreadjuk ALMANACH című kiadványunkat is, amelynek eddigi kötetei az 1989, 1990, 1992 és 1993/94 évszámokat viselik. Tartalmukban nem programjaink előrejelzésével és azok utólagos ismertetésével foglalkoznak, mert ez a HÍRLEVÉL profilja, hanem tanulmányok, versek, műalkotások képei, a hagyományőrzés különféle megnyilvánulásai (pl. visszaemlékezések, dokumentumok stb.) szerepelnek benne, valamint tagnévsorunk. Szent Benedek maradandót alkotott. Nélküle szegényebb lenne földrészünk, sőt az egész kereszténység is. Méltán nyilvánította VI. Pál pápa Európa védőszentjévé. De szegényebb lenne a mi népünk is, amelyet Benedek fiai a Kárpátmedencében szavukkal és példájukkal 1000 esztendeje tanítanak: kereszténynek és magyarnak lenni, IMÁDKOZNI ÉS DOLGOZNI!

24. 2011. május 28-án tartott tisztújító küldöttgyülésen a küldöttek a következő elnökségi tisztségviselőket választották meg 4 évre:

Elnök: Kukorelli István(Ph 70)
Alelnök: Tombor András (Gy 91)
Főtitkár: Deli Gergely (Ph 98)

Ellenőrző bizottság:
Horányi Márton (Ph 83 ) Dr. Kapiller Péter (Ph 84) Varga István