• Pacsirták a vízen – Bencés Nótahajó 2015

    2015. október 7. | Egyéb

    Nincs még vége – V. Bencés Nótahajó

    Azzal már rég a 12. osztály előtt tisztában voltam, hogy a bankettesdi után nem ér(het) véget a Pannonhalmával való kapcsolatom. Jó, persze mentem beköltöztetni augusztus végén a legfrissebbeket a Hegyen, de úgy éreztem, több kell nekem. Ezért írtam az illetékeseknek, hogy szívesen besegítek a BDSZ-es ügyekbe. Igen, elméletben szervezőként (inkább csak segítőként) voltam ott, azonban két dolgot fontosnak tartok tisztázni: 1. Soha nem hallottam még olyanról, hogy Nótahajó. 2. Nem szeretek mulatni. Na de elég belőlem, nem rólam szól a fáma.

    Notahajo 011A fentieket figyelembe véve elég sajátos, ám semmiképp sem negatív hangulatban vágtam neki az estének és az érkező vendégeknek. Elsőként akkor kaptam fel igazán a fejem, mikor pár számomra olyan legendássá vált nevet pillanthattam meg a (zömével harmincas) „utasok” listáján, akikkel korábban még személyesen nem volt alkalmam találkozni, csak az éteren keresztül. Legyen szó az egykori betonpálya rongylábú cselgépéről, a DÖK lelkéről vagy a modern kori diákkultúra atyjáról. Természetesen ezekre a találkozásokra csakúgy sor került, mint a teljesen újakra, nem beszélve az osztályom viszontlátását. Bevallom, ha még több lendület lett volna bennem, pár évfolyamtársunkat is el tudtam volna csábítani. Tapasztalat későbbre…

    Notahajo 046

    Elsőéves egyetemista lelkivilágomnak különösen jót tett az az érzés, hogy ide már mind felnőttként érkeztünk. Sokan csak úgy beesve, néhányan ellenben az éves osztálytalálkozójuknak fogták fel a dolgot. Kezdetben csak kóstolgattuk egymást, majd a sok levendulaszörp után ki-ki jobban megbátorodva szelte a hullámokat. Külön élvezet, bár kicsit kínos volt, hogy kizárólag a legfiatalabb generáció kért számot a zenészektől. Minden nézőpont kérdése, sikernek is elkönyvelhetik. A zsíros kenyér most is megállta a helyét, mintha csak Farsangot ültünk volna sok/pár évvel ezelőtt. Jellegzetes mondat a szomszéd asztaltól: „Ti mikor végeztetek” – Idén. „Az jó, mi 50 éve”. Mi még láttuk Hildebrand atyát a főkapunál sétálni, aki nekik talán a legfiatalabb tanáruk volt. Szalad az idő.

    Notahajo 002Dobroda zenekar

    Ötödik alkalommal kötött ki a Bencés Nótahajó, jubilált. Alkalmi beszédekkel lett tudatosítva, hogy a hagyományt szeretnénk továbbvinni. Nekem személyesen azután, hogy ki lett hangsúlyozva: „A BDSZ egy ernyőszervezet” csillant fel a szemem. Úgy gondolom, akiben van affinitás, annak remek lehetőséget nyújthat ez a tény.Nem csak a múltba tekintettünk és nosztalgiáztunk, hanem a jövőt is közösen építettük a Bencés Diákszövetség fenntartásával, megerősítésével. Soha kevésbé pozitívabb csalódást!

     

    Tóth Donát (Ph15)

    fotók: Juhász Norbert (Ph67)