A viszont-látás reményének örömével hívunk Benneteket a hagyományos május végi diáktalálkozókra Győrbe és Pannonhalmára.

2012. május 19., szombat 9:00 közös érettségi találkozó é s küldöttgyűlés, Szentmise (10:00) Győrött 

2012. május 26., szombat 10:00 Baráti Találkozó Pannonhalmán.

A közös szentmisén való részvételen kívül, a Bencés Diákszövetség Ösztöndíjpályázatának idei nyerteseit is megismerhetitek, valamint, reményeink szerint, egy kis koccintásra is sort tudunk majd keríteni, méltón ünnepelve a találkozást, a viszont-látást.

a BDSz elnöksége

Megjelent  a Bencés Diákszövetség 2012. évi első lapszáma. A megújult külső tartalmas belsőt ölel. A színes fotók elevenebbé teszik emlékeinket.

captatio benevoletniae

Örömmel nyújtjuk át Számotokra a Bencés Diákszövetség megújult Hírlevelének első lapszámát. Több éve napirenden szerepel már, hogy színesben jelentessük meg híreinket. Elérkezett az idő! Az új arculat a színes oldalakon túlmenően, a hagyományoknak megfelelően, szeretne több éven keresztül fenntartható, stabil stílust is jelenteni. Ehhez egy új, immáron diáktársakból álló, stáb is segítségünkre volt/van.

Mind a tördelést, mind a grafi kus teendőket fiatal diáktársak, nevezetesen Hartmann Gergely Ph05 és Manninger Dániel Ph05, látták/látják el. Az új stíluselemek, a letisztult formák az ő ízlésükből fakadnak. Időnek kell eltelnie, mire következetesen végigvihető és fenntartható stílust tud ölteni az újság. Építő jellegű kritikát örömmel fogadunk, hiszen közös értékeinket csak összehangolt meglátások eredményeként tudjuk kifejezésre juttatni. Őszintén reméljük, hogy elnyeri az új arculat a tisztelt Olvasók tetszését.

Szerkesztőség

Erre a linkre kattintva elérhető a Bormustráról készült videó!

Időpont: 2012. május 19-én, 14.00 óra
Helyszín: Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Rómer Flóris terem (9022 Győr, Széchenyi tér 8-9.)

A küldöttgyűlés napirendje:

1. Küldöttgyűlés megnyitása. Névsorolvasás. Határozatképesség megállapítása. Jegyzőkönyvvezető, hitelesítők és levezető elnök megválasztása
2. Napirend elfogadása
3. A Bencés Diákszövetség 2011. évi beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása
4. A Bencés Diákszövetség 2012. évi költségvetésének elfogadása
5. A Bencés Diákszövetség Alapszabályának módosítása
6. Zárószó

A küldöttgyűlés napirendi pontjaihoz kapcsolódó anyagok az alábbi linkekre kattintva letölthetőek:

Meghívó

Ellenőrző Bizottság Jelentése

Mérleg – 2011.

Közhasznúsági Eredménykimutatás 2011

Tájékoztató adatok – 2011.

Tagdíjrendelet – 2012.

A Nagy Gáspár Alapítvány és a Magyar Írószövetség szeretettel hív és vár minden érdeklődőt a közös szervezésű Nagy Gáspár Emlékkonferenciára.

A konferencia időpontja és helyszíne: 2012. május 17., csütörtök - Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest V., Károlyi Mihály u. 16.)

Az egésznapos rendezvény nyilvános, a belépés díjtalan!

Program (nyomtatható programfüzet letöltése)

9.30 – A konferenciát megnyitja Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke

9.45 – 11.15 – Konferencia I. Elnököl Ács Margit

Monostori Imre (Tatabánya): Nagy Gáspár, mint szerző az Új Forrásban

Kiss Gy. Csaba (Budapest): „A zóna ideje” közép-európai látóköre

N. Pál József (Nógrád): A szégyen s a szabadság ideje. Nagy Gáspár és1968
Petrik Béla (Budakeszi): Két feljegyzés Nagy Gáspár írószövetségi lemondása kapcsán

Kávészünet

11.30-13.00 Konferencia II. Elnököl Monostori Imre

Vári Fábián László (Beregszász): Ének a pengearzenállal szemben

Szakolczay Lajos (Budapest): A hit kozmosza (Föld – Biblia – Szabadság)

Vasy Géza (Budapest): Szaltószabadság.

A Csak nézem Olga Korbutot című vers elemzése

Vilcsek Béla (Budapest): Létösszegzés és szintézisteremtés.

Nagy Gáspár ezredváltó, sűrű évei

13.00 – ebédszünet

14.00– 15.30 Konferencia III. Elnököl Vasy Géza

Gróh Gáspár (Budapest): A költő búcsúja. Posztumusz kötet

Ködöböcz Gábor (Eger): Evangélium és esztétikum

Nagy Gáspár Sárfelirat című kötetében

Jánosi Zoltán (Nyíregyháza): „Rejtegetett tó”.

A népköltészet áramlatai Nagy Gáspár verseiben

Orosz István (Budakeszi): Nagy Gáspár és a képzőművészet

Kávészünet

15.45 – 17.15 Konferencia IV. Elnököl Pécsi Györgyi

Fűzfa Balázs (Szombathely): Egy új irodalomtankönyv-sorozat Nagy Gáspár-képe

Ekler Andrea (Budapest): Nagy Gáspár szabadságfogalma

Nagy Balázs (Nyíregyháza): Az Istenhit jelenléte és szerepe

Nagy Gáspár költészetében

Nagy Zsuka (Nyíregyháza): Nagy Gáspár életművének jelentőségéről

Szerzetesek szolgálatában – a pannonhalmi bazilika felújításáról

Az interjú teljes szövege itt olvasható.

A pannonhalmi bazilika felújításának gondolatával már a II. Vatikáni Zsinattól kezdve foglalkozik a pannonhalmi bencés közösség. Az átalakítás munkája hosszú idő után végre elindult, sőt már a látványos elemei meg is valósultak. A közeljövőben egy mintegy másfél évszázad után újra átgondolt liturgikus teret használhat a bencés közösség és a hívek.

Dr. Fehérváry Jákó bencés atyával, a Bazilika Műhely titkárával arról beszélgettem, milyen út vezetett a mostani felújításig, melyek voltak azok a sarokpontok, amiket a munkánál figyelembevettek, és ez hogyan fog rövidesen épített valósággá válni John Pawson brit építész tervei alapján.

Hartmann Gergely Ph05

Kedves Testvérek!

Osztrák állami kitüntetésben részesül Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát – jelentette az APA osztrák hírügynökség a Kathpress katolikus hírszolgálat alapján.

Várszegi Asztriknak az Osztrák Köztársaság Nagy Arany Érdemrendje kitüntetést ítélték oda „Magyarország és Ausztria közös örökségéért, az ökumené és a párbeszéd előmozdításában szerzett érdemeiért” – írta a Kathpress. Az elismerést a jövő hétfőn adja át Budapesten Michael Zimmermann, Ausztria nagykövete.

Az osztrák szövetségi elnök által adományozott elismerést különösen a politikai, gazdasági, kulturális, szellemi területen szerzett kiemelkedő érdemekért ítélik oda.

A püspök-főapát életútját ismertetve a közlemény felidézte, hogy Várszegi Imre 1946-ban született Sopronban. Gimnáziumi érettségi vizsgáját követően csatlakozott a rendhez és vette fel az Asztrik szerzetesi nevet. 1971-ben szentelték pappá. 1988-ban II. János Pál pápa culusi címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezte ki. 1991 óta a pannonhalmi főapátság főapátja.

Vezetése alatt a főapátság kiemelkedő nemzetközi szellemi találkozási ponttá vált – írták a közleményben. Felidézték azt is, hogy a 2011 júliusában elhunyt Habsburg Ottó szívurnáját az apátságban helyezték végső nyugalomra, s hogy a gyászszertartást Várszegi Asztrik vezette.

©Magyar Kurír/NOL/MTI

Az ünnep délutánján a pannonhalmi szerzetesközösség vesperást és szentmisét tartott, amelynek főcelebránsa Várszegi Asztrik főapát volt. Homíliájában Asztrik főapát Szent Benedek „titkáról”, az önazonosságról beszélt.

A posztmodern kor embere széles körű, egy életen át tartó képzéssel rendelkezik, ám gyakran nem tudja, mit tegyen azokban a pillanatokban, amikor nem dolgozik vagy szórakozik, hanem egyedül van. Szent Benedek fiatalkori kudarca, a vicovarói merényletkísérlet után visszavonul a magányba, s megtanul „az isteni szemlélő színe előtt” „önmagánál élni” (secum habitare) – ahogy Nagy Szent Gergely a Dialógusok II. könyvében megfogalmazza.  A magányban Benedek megtalálja önazonosságát, valódi kapcsolatát Istennel, önmagával és az emberekkel. E tapasztalata után képes ezerötszáz éven át maradandó közösséget kialakítani. Az Isten színe előtti magány pillanatai nem üres percek tehát az élet fontosabb dolgai között, hanem az igazán lényegi pillanatok, amelyekből az élet aktivitása fakadhat – mondta a főapát.

Az ünnepi liturgiát követően került sor a főapátság Van egy kert – útikalauz monostori kertekhez című új kiállításának megnyitójára, amelynek kurátora Szilágyi Klára építész. A kiállítás bemutatja ember és kert kapcsolatának stációit, a beleszületéstől a tudatos használaton át a ma is zajló elszakadásig; megragadva azokat a mozzanatokat,

amelyek a kihasználás és leigázás zsákutcáján túlmutatva a visszatalálás lehetőségét keresik. Az installáció a kiállítás terét az apátság falain túlra nyitja, útmutatót adva nemcsak Pannonhalma, hanem Majk,

Zirc és Bakonybél monostorkertjeinek felkereséséhez is, bemutatva e kertek értékeit, a kerteket létrehozó embereket és gondolatokat. A megnyitó beszédet Ifj. Bertényi Iván történész tartotta az apátsági könyvtár nagytermében.

Ugyanitt nyílt meg a Főapátsági Könyvtár gyűjteményéből válogatott tárlat is, amely Pannonhalma és Montecassino nyolcszáz éves kapcsolatát mutatja be oklevelek és könyvritkaságok tükrében.

© Magyar Kurír

„Ha mindenki azt mondja, hogy nem az ő dolga, akkor mi fog történni? Semmi… Ez egy érthetetlen honi mentalitás. Nagyon találónak érzem azt a mondatot, amit nemrég hallottam: ebben az országban az állampolgárok döntő többsége szívesen megnézne otthon a tévében, egy sör mellett egy forradalmat, csak neki ne kelljen semmit sem tennie érte.”
/Blaskó Péter színművész/

Kedves Testvérek!

Múlt vasárnap a Kivonulás könyvéből vett olvasmányunkból kiindulva elmélkedtünk szabadságunkról, emberségünk föladatáról. A Kivonulás és a pusztai vándorlás története igazi nagyböjti történet: Nagyböjt Szent negyven napjában mind Mózes negyvennapos Sínai-hegyi tartózkodása, mind a pusztában eltöltött negyven esztendő erre emlékeztet bennünket.
Ma, Nagyböjt IV. vasárnapján, az öröm vasárnapján eszembe ötlik a kivonulás történetének egy másik mozzanata: a frigyláda leírása. A sok-sok évszázada elveszett ládát, Isten trónját két csodálatos és félelmetes mennyei lény, kerub aranyszobra őrizte, akik kiterjesztett szárnyakkal a láda tetején foglaltak helyet. „A kerubok… arca egymás felé fordult, tekintetük egyszersmind az engesztelés táblájára szegeződött.” (Kiv 37,9) – olvassuk Mózesnál. A két mennyei őrző, a két titokzatos isteni lény tekintete tehát arra a helyre irányul, ahol Isten hatalma van jelen, s ahol ez a hatalom az ószövetségi istentisztelet szabályai szerint szembesül az emberi bűnnel, egyszersmind eltörli azt.
Érdekes módon már a régi, ószövetségi fölfogás szerint sem egyszerűen az ember váltja meg tehát saját magát, pusztán saját erejéből. Az áldozat szerepe lényeges, azonban a Kivonulás könyve szerint maga Isten hozza létre az áldozati rendet. Végső soron az Ő kegyelmének, ingyenes szeretetének köszönhető tehát, hogy az ember áldozatot tud bemutatni, hogy egyáltalán engesztelni tud. Az pedig szintén Isten irgalmának köszönhető, hogy Ő elfogadja az áldozatot.

Ha tehát követjük a kerubok tekintetét, akkor ezt látjuk. Isten irgalmának, szerető jelenlétének és törődésének valósága tárul föl előttünk. Az Újszövetségben az Zsidókhoz írt levél szerzője az, aki majd a kerubokkal együtt néz és gondolkodik el e titkon. Ő az irgalom trónjáról beszél. Keresztényként Krisztusban még inkább megnyílik előtte a korábban fölismert valóság. Írását olvasva mi is fölismerhetjük, hogy valóságunk szívében ott áll az Irgalmas Isten trónja, azé az Istené, akire mindig számíthatunk.
Ma, Örömvasárnap valójában semmi mást nem kell tennünk, mint követnünk a kerubok tekintetét – az angyalokkal és a szentírókkal együtt kell néznünk az irgalom trónja, valóságunk szíve felé.
Mai első olvasmányunk szerzője, a krónikás a babiloni fogságból hazatért zsidó népnek ír. Buzdítani szeretné népe tagjait: érdemes Istenhez fordulni, Hozzá megtérni! E gondolat jegyében született művének legutolsó mondata is, amely zsidó testvéreink számára egyben a Biblia utolsó mondata: „Legyen vele az Úr, az ő Istene és menjen föl!ˮ – Micsoda irgalom, hihetetlen ajándék: isten Círus, a pogány király szájával mondatja ki e mondatot az és buzdítja visszatérésre saját népét: visszatérésre Jeruzsálembe, a Szentföldre, egyben visszatérésre magához Istenhez.
E mondat – Ne feledjük, a Héber Biblia utolsó, tehát hangsúlyos mondata! – a remény üzenete, egyben bátorítás a vallásos megtérésre, Isten Szavának újbóli komolyan vételére, ösztönzés az imádságra, s arra, hogy Isten szándéka szerint változtassunk életünkön.
Isten irgalmas szeretete hív tehát bennünket az ószövetségi olvasmányból. S ugyanezt a szeretetet állítja elénk János evangéliuma: „szerette Isten a világot”, mégpedig nem is akárhogyan szerette, hisz a legdrágábbat adta oda értünk! Isten irgalmas szeretete sugárzik felénk János szavaiból: „nem azért küldte Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot”. Isten szereti a világot és szeret benne bennünket, mindannyiunkat személy szerint. Az ítéletet nem ez az Irgalmas Isten hozza ránk, hanem saját szívünk sötétsége, elzárkózásunk a fénytől.
Ezért fontos újra meg újra egyesülnünk a kerubok fénylő tekintetével, újra meg újra fölfedezni életünkben az irgalom trónját és a kiengesztelődés lehetőségét. Az Isteni Szeretet jelen van világunkban, forró tűzként járja át valóságunk minden mozzanatát, megtisztító és éltető óceánként tölt be és itat át mindeneket. Sokszor nem érzékeljük, sokszor elfeledjük Őt. Vágyaink, félelmeink és bűneik elhomályosítják érzékelésünket. Ezért kell újra meg újra az irgalom trónjára tekintenünk az angyalokkal. A Zsidókhoz írt levél szerzője számára e valóság, Isten Irgalma Jézus életében tárul föl: hiszen ő maga is imádkozott az Isteni Irgalomhoz, mikor emberileg kilátástalan helyzetbe került. S meghallgatásra talált. Vele mi is bízhatunk ugyanebben az Irgalomban.
Bárcsak tudnánk követni e tekintetet, a két kerub tekintetét! Bárcsak fölfedeznénk életünkben Isten Irgalmát! Bárcsak az irgalmas Megváltó tanítványai és követői lehetnénk! Bárcsak soha ne felednénk el valóságunk éltető szívét!

képgaléria: http://www.hirado.hu/Hirek/2012/03/08/16/Nyarra_megujul_a_Pannonhalmi_Bazilika__fotok_a.aspx

Nyárra megújul a Pannonhalmi Bazilika belső tere és elkészül a látogatók számára épülő új bejárat is. A bazilikát augusztus 27-én szentelik fel – mondta Hortobágyi Cirill perjel a fejlesztésről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

Az évente 100 ezer vendéget fogadó világörökségi helyszín látogatóbarát fejlesztését szolgáló, európai uniós és magyar állami támogatással megvalósuló projektre a bencés főapátság mintegy 600 millió forintot nyert el.

A projekt középpontjában az apátsági bazilika megújítása áll: a különböző korszakok egymásra rakódott építészeti jegyeit magán viselő térben a vizuális tisztaságot és a funkcionális egységet szeretnék elérni. A bazilika belső átalakítását John Pawson világhírű brit dizájnépítész tervezte Gunther Zsolt és a 3h építésziroda közreműködésével.
A sajtótájékoztatón a magyar tervező elmondta: a csehországi Novy Dvurban található cisztercita kolostortemplom, továbbá az átalakítás alatt álló augsburgi és pannonhalmi bazilika Pawson keze nyomán “testvértemplomokká” válnak.

A dizájnépítész munkáját mindhárom szakrális épületben egyebek között a bútorok egyéni hangvétele jellemzi. Pannonhalmán egyszerű és ritka anyagokat használnak, a liturgikus bútorok, így az új oltár és a keresztelőkút fő alkotóeleme az ónix lesz és ugyancsak ónix alkalmazásával alakítják ki a rózsaablakot a szentélyben – tette hozzá Gunther Zsolt.

A vizuális tisztaság megteremtése érdekében a 19. században tervezett szószéket már lebontották, a szentélylépcső eredeti kőfokait felújították, a szerzetes közösség liturgikus szertartásainak helyszínét megnagyobbítják. A kőfelületek restaurálása, a freskók tisztítása folyamatban van. A belső teret a természetes fény és a mesterséges megvilágítás növelésével tágítják. Az új ülőbútorok diófából, a fémkorlátok, mécsestartók bronzból készülnek.

A projekt keretében megteremtik a lehetőséget a főapátság épületegyüttesének egyéni megtekintésére. Ehhez átszervezik a turistaútvonalat és új bejáratot építenek a vendégek részére, akik a bazilika előtti térre érkeznek majd. A létesítmény a lépcsőházat és a liftet magában foglaló épület, amely a Várkör és a bazilika előtti tér közötti, több mint tízméteres szintkülönbséget hidalja át.

Miközben a vendégek haladnak felfelé, a középkori és barokk kori várfal egy-egy szakaszát tekinthetik meg egy úgynevezett fénykút segítségével. A várfalrészleteket a most folyó munkálatok során tárták fel, korábban csak írásos dokumentumok alapján ismerték földrajzi elhelyezkedésüket.

Az apátság területén kiépítik az audio guide rendszert, a látogatók így saját tempójuk szerint nézhetik végig a látnivalókat. Emellett továbbra is lesz lehetőség csoportos és tematikus látogatásra vezetővel.

A több elemből álló beruházás a tervek szerint nyárra készül el.

mt
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Kedves Testvérek!

            Vajon mitől lesz emberivé az ember? Emberségünk föladatát milyen úton-módon valósíthatjuk meg? Hogyan élhetünk együtt igazán emberi módon, emberi közösségként? – Minden kor minden emberének életbevágó kérdése ez. Talán a leglényegesebb emberi kérdésünk. Ószövetségi olvasmányunk a Kivonulás könyvéből éppen e kérdésre ad választ nekünk…

A válasz így hangzik: Fölismerjük Isten szabadító szeretetét életünkben, s aztán életmódunkkal, teljes életünkkel válaszolunk rá! E válasz következményei, hogy nem imádunk, nem bálványozunk, nem istenítünk semmi evilági hatalmat vagy célt! Nem zsákmányoljuk ki sem saját magunkat, sem a többieket, sem a természetet, hanem emberhez méltó módon tiszteletben tartjuk munka és pihenés éltető ritmusát! Nem teszünk olyasmit a felebaráttal, amit mi sem szeretnénk elszenvedni őtőle! (Ez az ún. „aranyszabályˮ, amivel lényegében minden kultúra minden embere egyetért.) Emlékezünk arra, hogy a bűnnek következménye van, egyben azonban arra is, hogy Isten irgalma bűneinknél mérhetetlenül nagyobb… Tisztelettel, gondossággal, figyelemmel és szívünkben ébren tartott hálával gondolunk azokra, akiknek az életet köszönhetjük – Istenre és szüleinkre…J Fölismerjük helytelen kívánságainkat, romboló vágyainkat és nem követjük őket!

A tihanyi bencés apátság, igent mondva az önkormányzat felvetésére, átvenné a helyi általános iskola működtetését – tájékoztatta Tihany polgármestere hétfőn az MTI-t. A Magyar Kurír már február 24-én megírta, hogy az apátság a következő tanévtől átveszi az iskola fenntartását.

Tósoki Imre (Fidesz-KDNP)az MTI-nek elmondta: a képviselő-testület előtt tavaly, az új közoktatási törvény tervezetének olvasásakor vált világossá, hogy a tihanyi iskola hosszú távon nehéz helyzetbe juthat, ha állami fenntartásba kerül. Az épületben ugyanis nemcsak az iskola működik, hanem vannak ott önkormányzati bérlakások, az önkormányzat működtetésében lévő panzió, valamint a falugondnokság konyhája is, a telekkönyvben pedig nincsenek szétválasztva a helyrajzi számok és a közművek – ismertette a polgármester.

Hozzátette: ez megnehezítené az önkormányzatnak az iskola visszabérlését, ha az állami tulajdonba kerülne. Ekkor vetődött fel, hogy adják át az iskola üzemeltetését az egyháznak; ebben az esetben az ingatlan az önkormányzat tulajdonában maradna – magyarázta Tósoki Imre.

Ötletükkel megkeresték az érintett pedagógusokat, a mostani és a leendő diákok szüleit, és, mint mondta, meglepetésre a vártnál jóval többen támogatták, hogy a bencés apátság vegye át az általános iskola működtetését; a pedagógusok 98, a szülők 99 százaléka támogatta a javaslatot.

A polgármester közlése szerint a bencés apátság vezetői kezdetben elzárkóztak az ötlettől, de amikor tudomásukra jutott, mekkora a bizalom a leendő egyházi fenntartású intézmény iránt, igent mondtak az önkormányzat felkérésére.

Az önkormányzatnál most azokat a dokumentumokat készítik elő, amelyek birtokában az Oktatási Hivatal szakértője megvizsgálja a körülményeket, van-e lehetőség az egyházi kezelésbe adásra, majd a megyei kormányhivatal teszi meg ugyanezt, és dönt arról, javasolja-e az iskola fenntartócseréjét. Tósoki Imre számításai szerint mindez két hónapon belül lezajlik, és ezt a határidőt tartani is kell, mivel áprilisban kezdődnek a beíratások.

A polgármester elmondta: ha a bencések működtetik is Tihany egyetlen általános iskoláját, nem jelenti azt, hogy aki nem vallásos, nem járhat oda. Hozzátette, az apátság hozzáállása az: az iskola nem hitbuzgalmi intézmény; a templomba járást a nem egyházi iskolába beiratkozottaktól nem követelik meg, de akik már az egyházi iskolába nyertek felvételt, azoknak kötelező lesz a hitoktatás, és a más felekezetűek hitoktatását is megoldják.

Tósoki Imre bízik abban, hogy a bencés szellemiségnek köszönhetően emelkedik az általános iskola ázsiója, és egyre több család választja a Balaton-felvidékről az intézményt, ami biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságot.

Korzenszky Richárd tihanyi perjelt a Magyar Kurír nem tudta elérni, mivel külföldön tartózkodik, ám titkára, Csizmadia Bulcsú elmondta: a szerződés még nincs aláírva, de már eldöntött tény, hogy az apátság veszi át az iskola fenntartását. Kérdésünkre, hogy nem tartanak-e attól, hogy az iskolák egyházi kézbe kerülése miatt aggódó hangok kritizálni fogják a lépést, rámutatott: az apátság eredetileg kijelentette, hogy nem kívánja átvenni az intézményt. Azután döntöttek mégis így, hogy, mint a polgármester is említette, titkos szavazáson a pedagógusok 98, a szülők 99 százaléka támogatta az ötletet. Akinek ezután nem tetszik a fenntartóváltás, az kérdezze meg a tihanyiakat, miért döntöttek így – jegyezte meg Csizmadia Bulcsú.

A perjeli titkár hozzátette: Korzenszky Richárd valóban úgy szokott fogalmazni, hogy az iskola nem hitbuzgalmi intézmény, a tanároknak pedig elsősorban jó embereknek és jó szakembereknek kell lenniük. A perjelt ugyanis igencsak zavarta, amikor „egy másik rendszerben” ideológiailag kötelező irányultság alapján kellett tanítani. Így aztán jobbnak tartja, ha a tanárok meggyőződésük szerint tanítanak, semmint csak azért, mert egyházi fenntartású lett az iskola, Dícsértessékkel kezdenek el köszönni. Ráadásul, tette hozzá a titkár, a gyerekek azonnal észreveszik az ilyen őszintétlenséget.

A tihanyi Illyés Gyula Általános és Zeneiskola  harminc évvel ezelőtt körzeti iskolaként jött létre – írja az MTI –, akkor 300 diákot fogadott helyből és a környező településekről; ma 140 diák jár oda. A legközelebbi általános iskola Balatonfüreden van.

© Magyar Kurír

 „jól csak a szívével lát az ember.

Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

Antoine de Saint-Exupéry

Azért vagyunk ma este itt, mert szeretnénk közelebb jutni Istenhez. Szeretnénk élesebb szemmel észrevenni az Ő jelenlétét életünkben. Ősi, bibliai és keresztény kifejezéssel élve szeretnénk látni Őt. Valamiképpen már most, ebben az életben.

Ebben segít bennünket az imént hallott evangélium: egy látomást, egy képet vetít elénk. Így szól arról, Akiről oly nehéz igaz szavakat szólni. Akkor értjük jól e szöveget, ha a hallott Ige magával ragad bennünket – s így közvetít valamit életünkben a látomás titkából…

Isten három emberét láthatjuk e látomásban – Mózest, Illést és Jézust. Mindannyian látják az isteni fényt, mégis csak egyikük ruhájáról verődik az ragyogva vissza. Nem a nagy törvényadó Mózesről van szó, nem is a rettenetes tisbei Illésről, bármekkora tekintélynek örvendtek is… Égi szózat teszi egyértelművé, ki a legfontosabb: Jézusra kell figyelni, mert Ő az Atya szeretett Fia! Végül csak egyedül Jézust látjuk a színen. Azt a Jézust, aki közvetlenül színeváltozása előtt jövendölte meg szenvedését s nem sokkal utána a halálba indul.

Első pillantásra ennyit láthatunk az apostolokkal együtt… Ha velük vállaljuk a tanítvány szerepét, ha az apostolokkal együtt próbálunk látni, ha merünk mi is hívő keresztények, Jézus követői lenni, akkor az evangélium fokozatosan személyes értelmet nyerhet életünkben… Egy látomásban foglalja össze a keresztény élet tapasztalatát. Jelképekben mutatja meg azt, ami igazán lényeges az életben.

            S mit látunk? – A szeretet titkát: az Atya szeretett Fiára irányul tekintetünk. Az Emberfiára, a názáreti Jézusra. E Jézusnak közönséges és szomorú véget ért életében pillanthatjuk meg az isteni szeretet titkát: a nekünk a legdrágábbat is odaajándékozó Atyát, a halálig hűséges Fiút, s majd a szeretet kitartó és fáradhatatlan Szentlelkét. Azt a titokzatosan Háromságos Istent, akinek hatalma a szeretet hatalma. Csakis e hatalom tart örökké, csakis ez maradandó az életben. Egyedül e szeretet nem megy soha veszendőbe.

E szeretet sorsa világunkban: halál és föltámadás. E szeretet tud szenvedni a másikért, előbb-utóbb utoléri a szenvedés. Legszebb pillanataiban oda tudja adni önmagát, az életét is a szeretetért. Útja mégsem kudarccal végződik: e szeretet megszólít, fölhívást jelent számunkra. Akit már szerettek így, az „látja”, tudja, miről van szó: maga is szeretne így szeretni…

Ha jól figyelünk a Szentírásra és életünkre, akkor e láthatatlan és fölfoghatatlan, mégis vágyott és vonzó titoknak, az Isteni Szeretetnek a körvonalait láthatjuk kirajzolódni Jézusban.

Mert a láthatatlan Istent soha nem látta senki. Ő sokkal hatalmasabb mindennél, ami látható… Ne feledjük: a Szentírás szerint még a választott nép nagyjai, Isten barátai sem pillanthatták meg az Ő arcát! Amikor Mózes azt kéri, hadd láthassa szemtől-szembe az Urat, kérése elutasíttatik. Csak hátulról pillanthat az előtte elvonuló Úrra. Illés sem pillanthatja meg közvetlenül Istent. A próféta átéli a vihart, a földrengést, a tüzet – az Úr még sincs egyikben sem. Aztán a levegő alig észrevehető rezdülése figyelmezteti őt arra, hogy Láthatatlan Isten van jelen előtte.

E Láthatatlan Isten a lehető legegyszerűbben: egy emberi életben, Jézusban mutatja meg magát nekünk! Nem idegen módon közeledik felénk. Hanem egészen emberi módon, hogy megértsük Őt. Jézus Krisztus emberi életében láthatjuk, érthetjük meg a Láthatatlan Istent. Jézus arcán, az Ő lényében, az Ő személyiségében ragyog föl Isten dicsősége. Jézus halála és föltámadása ad értelmet a mi életünknek. Jézusban láthatjuk, hogy Ki az Isten s, hogy a szeretetben kivé lehet az ember. Krisztusban ismerhetjük föl és tapasztalhatjuk meg az isteni szeretet magával ragadó és átalakító erejét. Őbenne kapjuk meg azt az ígéretet, hogy hasonlóak leszünk Hozzá, mert látni fogjuk majd Őt színről-színre, úgy amint van.

*

            Meglepő módon muszlim testvéreink sok olyan hagyományt őriztek meg Jézus kapcsán, amelyet hiába keresnénk a Szentírásban, vagy az Egyház egyéb följegyzéseiben. Nem egy alkalommal ezek új, számunkra, keresztények számára is tanulságos fényben láttatják Jézust és a jézusi tanítást. Al-Ghazáli, a mintegy 900 éve élt nagy muszlim vallástudós idézi egyik utolsó művében Jézus egyik ilyen tanítását:

„Attól az órától, hogy fölravatalozzák a halottat, egészen addig, míg le nem teszik a sír szélére, Isten a maga dicsőségében negyven kérdést intéz hozzá. Ezek közül az első így hangzik: Éveket szenteltél annak, hogy lásd a teremtett világot, de nem szántál egy órát sem arra, hogy megpillants engem!

     Naponta a szívedbe néz és megkérdi: Mit foglalkozol mással, amikor körülvettelek minden jóval? Te azonban süket vagy, semmit sem hallasz.”

Akár valóban közvetlenül magától Jézustól származik e mondás, akár nem, kétségkívül erőteljesen és keresztény hitünkkel egybecsengően foglalja össze a jézusi igazságot: Isten itt van, jelen van életünkben, s Jézus abban szeretne segíteni nekünk, hogy fölismerhessük, és egyre jobban megismerhessük Istent.

Tanuljunk meg tehát figyelni, figyelni Jézusra, figyelni az Ő szentírási szavaira, figyelni az életünkben halkan, mégis kitartóan szóló isteni hangra! Tanuljunk meg szívünkkel figyelni, testvérek!

Valahogy úgy, amint a róka kötötte a Kis Herceg lelkére búcsúzóul: „jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

A Bencés Diákszövetség immár hagyományosan évek óta megajándékozza a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és a Pannonhalmi Bencés Gimnázium végzős diákjait a Diákszövetség címerével ellátott pólóval. A győri gimnazistáknak 2012. február 24-én Péter Tamás, a Bencés Diákszövetség elnökségi tagja adta át az ajándékpólót és hívta Diákszövetségünk tagjai közé a végzős diákokat. A fiatalok mellet a Gimnázium igazgatója Horváth Dori Tamás OSB, valamint az osztályfőnökök, Molnár Zsolt, Szabó Zoltán, Tóth Konstantin OSB is átvehettek egy-egy címeres pólót a Bencés Diákszövetség ajándékaként.

Képen: Molnár Zsolt, Kamocsai Márta, Sándor Andrea, Péter Tamás

Tihanyi Bencés Apátság a következő tanévtől átveszi a tihanyi Illyés Gyula Általános és Zeneiskola fenntartását.

Előzetes megbeszélések után döntés született arról, hogy a  Tihanyi Bencés Apátság az 2012/13-as tanévtől – a tihanyi önkormányzat kifejezett kérésére, az iskola munkatársainak és a szülők közössége véleményének kikérése után (95 %-os támogatottság mellett) – átveszi egyházi fenntartásba a tihanyi Illyés Gyula Általános és Zeneiskolát.

Az épület továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad, az iskola fenntartóját kezelői (használati) jog illeti meg. Az átvételt szabályozó szerződés megkötésére a nyár folyamán kerül sor.

© Magyar Kurír

Szeretettel értesítelek Benneteket, hogy 2012. március 1. napján este 6 órai kezdettel a Mathias Corvinus Collegiumban (1016 Budapest, Somlói út 51.) Elnökségi Ülés kerül megtartásra.

Az ülés tervezett napirendje:

1. A BDSz 2012. évi költségvetése
2. A BDSz stratégiai koncepciójának terve
3. Közhasznúsági kérdések
4. Egyebek

Budapest, 2012. február 13.

Deli Gergely (Ph 98)
főtitkár

A Bencés Diákok Győri Egyesülete 2012. 02. 12-én tartotta tisztújító közgyűlését, melyen az alábbi tisztségviselőket választotta meg a tagság egyhangúlag:

Elnök: Molnár Zsolt

Főtitkár: Péter Tamás

Elnökségi tagok:

Koór Sándor dr.

Kőrösi Tamás dr.

Lang Ferenc

Magassy Dániel dr.

Nagy Jenő

A szervezet a továbbiakban is folytatja nagysikerű Bencés szabadegyetemi előadásait, és karitatív-, a bencés diákokat segítő munkáját.

Dr. Magassy Dániel, dr. Koór Sándor, Molnár Zsolt elnök, Péter Tamás főtitkár, Nagy Jenő, Lang Ferenc, dr. Kőrösi Tamás

Szent Márton monostora kiváltságlevelében Szent Istvántól a cassinói apátság kiváltságait kapta meg, s a két monostor a történelem folyamán mind szorosabbra fonta az együttműködés és a közösség szálait. Oros apát személyesen utazott Montecassinóba és kötött imaszövetséget 1212. január 25-én Adenulf cassinói apáttal azzal, hogy a két szerzetesközösség tagjai e napon kölcsönösen imádkozzanak egymásért. (Kinagyítható képünkön az imaszövetség létrehozását dokumentáló, 1212-es oklevél látható, Adenulf montecassinói apát pecsétjével.)
Az imaszövetséget az elmúlt 800 év alatt többször is megújították: 1878-ban Kruesz Krizosztom főapát kezdeményezésére díszes oklevelet állított ki az imaszövetség megerősítéséről a cassinói konvent, 1997-ben Bernardo D’ Onorio főapát meghívására Várszegi Asztrik főapát Montecassinóba látogatott, és ünnepélyesen megújították az imaszövetséget.
Az imaszövetség 800. évfordulójának előkészítése céljából 2010. november 11-én Pietro Vittorelli montecassinói főapát volt Pannonhalma vendége, s az ünnepen kiállították az imaszövetséget rögzítő oklevelet is a Bazilikában.
2012. január 25-én a pannonhalmi és a cassinói konvent levélben köszöntötte egymást.
A pannonhalmi köszöntésben többek között azt olvashatjuk, hogy „…imaszövetségünk nyolcszázadik évfordulóján alázattal könyörgünk az Úrhoz, hogy monostorotok mindig elláthassa szent küldetését, és szünet nélkül közbenjárjon Európa üdvösségéért. Titeket is arra kérünk, hogy szent imádságaitokban emlékezzetek meg rólunk különösen is, mert ezekben a napokban újítjuk fel monostorunkban Szent Márton egyházát, s ebben a munkánkban kiváltképpen rászorulunk Isten segítségére. Szent Benedek és Szent Márton közbenjárása segítsen minket, hogy feladatunkban, az evangélium hirdetésében és a szerzetesi életalakításban el ne fáradjunk, közösségeink pedig még századokon át jól megerősített, hegyre épült városként ragyogjanak.”
Pannonhalmi Főapátság/Magyar Kurír