Mária zárandoklat

“A kedves Olvasónak javaslom, már most előjegyezni a 2012. szeptemberi 3. hétvégét, ekkor a zarándoklat Péliföld-szentkeresztre visz, remélhetőleg mind többünket!”

Beszámoló – BDSZ MÁRIA ZARÁNDOKLATA SÜMEGRE – 2011. szeptember 3. hévégéjén!

A Bencés Diákszövetség évtizedes hagyományt követve szeptember 3. hétvégéjén, Mária zarándoklaton vesz részt. Idén Sümegre hirdette meg a fáradhatatlan szervező, Dr. Jobbágy Lajos (Ph’69) a kegyes eseményt. Hónapokkal korábban, a mindenben segítő helyi szervezővel, Dr. Varga Ottóval (Ph’69) erősítve készítették elő, Dr. Barsi Balázs gvardián atyával egyeztetve az időpontot és a programot.
Szeptember 17.-én 10-10.30 között gyülekeztek a résztvevők, legtöbbünk kocsival, néhány lelkes pár Budapestről, Sopronból vonattal, s akadt olyan diáktársunk is (Krámli Péter, Győr’82), aki zarándokhoz illően, három napos gyalogút végén, családjával együtt érkezett Veszprémből. A szállást a ferences rendház biztosította, gondozott, kényelmes 2 – 4 ágyas szobákban, teljes komforttal.

Szobafoglalást követően a Kegytemplom előtt gyülekeztünk, hogy az együttes éneklést vezető, mindig vidám, mindenkit lelkesítő, 82 éve ellenére fiatalokat túlzengő énekű Teodoz atya vezetésével a kegytemplomba vonuljunk, Szentmisére. Balázs atya rövid ismertetéséből megtudtuk, hogy a Szűzanya tiszteletére Széchenyi György püspök által építtetett templomot 1652-ben szentelték fel, a mellette levő rendházat 1657-ben vették birtokba a ferences barátok, kiket a püspök hívott a környékbeliek lelki gondozására. A szentélyt teljes szélességben elfoglalja az 1743-ból származó, mívesen faragott, aranyozással gazdagon díszített barokk főoltár (alkotója Richter Ferenc Domonkos, Acsádi Ádám püspök megrendelésére). Ennek közepén helyezkedik el a Piéta, a fájdalmas Szűzanya fából faragott szobra. A „sümegi” Szűz Máriához számtalan csodás gyógyulás, ima meghallgatás kötődik, az első feljegyzett és egyházilag is elismert 1699-ből (a bécsi nemes asszony, Berghoffer Mária Zsófiának gyógyulása- ezt és más csodákat a templom északi falán látható, a templom összes freskóját készítő Kontuly Béla falfestménye örökíti meg). Az ima meghallgatás csoda folyama napjainkig tart.
A Szentmisén, lelkes csapatunk mellett, Kerepesről érkező hívek és a budapesti Kalász zarándokok vettek részt. Balázs atya homíliájában az eltelt hét üdvtörténetet ívelő illetve avval kapcsolatos ünnepeit emelte ki: A Szent Kereszt felmagasztalása (szept. 14.), a Fájdalmas Szűzanya (szept. 15.) és a ferences rendalapító, Assisi Szent Ferenc stigmatizációjának emléknapját (1223. szeptember 17., az egyháztörténelem első dokumentált esete).
A templom előtti Szent István tér sarkában álló, Scotti udvarházban igen bőségesen tálalt, háromfogásos ebéddel folytatódott a program. Az étterem tulajdonos-vezetője, Kulcsár Zoltán két fia győri bencés diák, a legkisebb jelenleg is az, szombat lévén a családi vállalkozást pincérként segítette, igen jelesen!
Délután Sümegcsehibe mentünk. A lelkiségi központot hívek és jótevők adományaiból Balázs atya a Szentháromság imádására, a Szent Szűz és a 2010-ben boldoggá avatott John Henry Newman bíboros (1801-1890) tiszteletére tervezte, építtette, alakította ki. Számos építész, építő mellett a liturgikus tereket (templom, keresztút, kút) az arany-ezüstragyogású, klasszikusan szép festményeket alkotó Udvardi Erzsébet festőművésszel tervezték. A központban a csempeszkopácsi románkori templom méretarányos mása áll, belsejének berendezése, a szentély a liturgia középkori szent és tiszta tartalmi, formai világát valósítja vissza. Nagyon szép, Erzsébet asszony által készített festmények díszítik: Szent Kereszt, a Boldogságos Szűz, a Világon éppen először itt felszentelt boldog John Henry bíboros oltárképi ábrázolása. A szárnyas oltár jellegű Szentélyválasztó csukva az Égi és földi összekapcsolását megjelenítő képekkel ragyog. Az ikonosztáz jellegű kép kinyitva Szent Istvánt és Szent Erzsébetet ábrázolja. A hajó két oldalfalára is készült (Urunk színeváltozása), készül egy-egy Udvardi mű (Mária zenélő angyalokkal – már a festőállványon, születőfélben is kedves festmény!). Megérint a középkor egyszerű, őszinte, istenes világa, a nyugati és keleti egyház ornamentikáját egybefogó, a valóban eredetetekhez térő Szentélykép. A templom, s az egész központ árasztja a békét, lelki nyugalmat. Dobszay tanár urat is megihlette a hely, ezért hagyta meg porait a templom falánál nyugalomra helyezni.
A keresztút minden stációja az emberként szenvedő Megváltót idézi, a VIII.-ban a tanító Krisztus a Szenvedőt feledteti.
Balázs atya boldog John Henry Newman bíborost, életét, vívódásait, konvertálását, római hitű papként való működését idézte fel elmélkedésre késztető előadásában. Azt az embert, aki egyháztanító minőségű lángelme, kiben a tudás és a szellem igaz emberséggel és szentéletű életvitellel forrt egybe. A szószéken is népszerű főpap egyénisége igazán írásaiban mutatkozik meg, ezekről úgy tartják, mindaddig érvényesek, maradandók, míg a harc fennáll tévelygés és igazság között.
A test-lélekkel párhuzamos gondozását Ottó biztosította pogácsával, jóféle badacsonyi borral, üdítővel az ismertetést követően.

Sümegre visszatérve az ünnepi vecsernyét az atyákkal, megérkezett zarándokokkal közösen énekeltük a Kegytemplomban, majd a rendház udvarán az 1995-ben restaurált szép keresztutat jártuk, Bíró püspök atya Családok évére írt elmélkedéseit olvasva, fontolva, imádkozva.
Azután megint a Scotti vendégház, ahol a bőkezű gazda pálinkája fogadott, majd, mint annyiszor, Ottó a vendéglátónk: vaddisznó pörkölt dödöllével, savanyúsággal, hozzá kiváló badacsonyi vörös, meg fehér, na és emlékeket idéző, évfolyamokon átnyúló társalgás, közös múlt idézés. (A lelki mellett a testi gyarapodásra is kiterjedt a szervezők figyelme!)
Vasárnap a Rendházban reggeliztünk, Ottó gondoskodott mindenről, meg sümegi iskolatársunk küldött friss tejet, sajtot, sonkát (Krigler Ferenc Ph’66). Csak annyit a bőségről, zsákokba fogtuk fel a maradékot.
A Hétfájdalmú Szűz templombúcsúként ünneplése praktikus megfontolásnak is eredménye, szeptember „dúskál” a Mária ünnepekben, így a tisztelőknek több alkalma nyílik zarándokolni. Sümegen érezhetően készülnek a búcsúra, köszönhetően a csodatévő Pietá-nak, a ferences atyák buzgalmának, a helyi, környéki és Dunántúl egész népére kiterjedő nemes hagyománynak.
A templom előtti téren szabadtéri Szentmise és ahhoz kapcsolódó körmenet a búcsú fő és legfontosabb eseménye. Szó szerint közel s távolról jöttek a hívők, ki Veszprémből, ki Keszthelyről, ki Almádiból több napon keresztül gyalogolva, mások járművel, még a Felvidékről is. A 10 órakor kezdődő Szentmisére a tér zsúfolásig megtelt, nagyon sokan voltak, a kereszt-alják, templomi és magyar zászlók, táblák a csíksomlyói búcsú emlékét idézték. Balázs atya a Leckéhez kapcsolódóan a Jelenések könyvének magyarázatával foglalkozott a szentbeszédben. János evangélista pathoszi látomása az Üdvtörténet összefoglalása, egyszersmind Ó és Újszövetséget átívelő, azokból táplálkozó hitünk kiteljesedésének víziója. A búcsú tartalmához kapcsolódva kiemelte a Szűz János evangélista látomásában megjelenő személyét, szerepét. Az apokaliptikus leírást, a keletkezés idejét, körülményei kontextusát, a bibliai szimbólumok megértését segítő magyarázat meg- és átelmélkedésre serkentett, éles különbséget téve a Szentírás igazsága és a ma oly népszerű, a Transzcendenst talmi magyarázatokban megfogni akaró hitek, tanok között. Hiszem, mindannyiunkat biztatott a beszéd a Jelenések könyvében foglaltak újra elmélkedésére a kapott tanítás fényében.
A Szentmisét követő, a belváros néhány utcáján vonuló körmenet énekes-rózsafüzéres folyama fenséges tanúságtétel volt hitünk, Égi Patrónánk mellett! Az utat szegélyző házak ablakainak némelyikében a kereszt, égő gyertya, szentkép érzékeltette a lelki csatlakozást, részvételt, gyerekkori emlékeket idézve.Összesen 42 öregdiák vett részt a zarándoklaton, idősebb (Ember Károly és felesége, Bp’51!) és ifjabb öreg diákok egyaránt, túlnyomó többségünkben végig. A Szövetség vezetőségéből Bishop Péter volt velünk.
Maradandó, emlékeket örömmel elevenítő, hétköznapokra erőt forrásozó volt a zarándoklat! A kedves Olvasónak javaslom, már most előjegyezni a 2012. szeptemberi 3. hétvégét, ekkor a zarándoklat Péliföld-szentkeresztre visz, remélhetőleg mind többünket!
Urunknak, a minket szóval, énekkel, tanítással segítő Atyáknak, a mindenkire és mindenre gondot viselő Szervezőknek és minden zarándok társunknak köszönöm, köszönjük ezt a szép hétvégét!

Budapest, 2011. október 2. Dr. Brückner Özséb (Ph. ’69) (Ph’69)