• Tardy László, a Mátyás-templom karnagya kapta az idei Szent Márton-díjat Pannonhalmán

    2016. november 29. | Egyéb

    A Szent Márton-díjat november 18-án adták át a Pannonhalmi Főapátságban; az ünnepi hangversenyen az Anima Musicae Kamarazenekar játszott Rolla János vezetésével.

    Magyar Kurír

    A Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok attól a céltól vezérelve, hogy hozzájáruljon nemzeti örökségünk és kulturális értékeink minél jobb megismertetéséhez, kihasználja és egyben megőrizze a pannon térség egyedülálló kulturális és idegenforgalmi adottságait, Szent Márton-díjat alapított a fenti célokat legjobban szolgáló kimagasló emberi teljesítmény elismerésére.

    Az elismerést az alapítók minden évben egy Szent Márton napjához közeli időpontban megrendezett ünnepségen adják át annak a személynek, aki a megelőző évben a legtöbbet tette a valamikori Pannónia területén a kulturális és turisztikai, valamint térségfejlesztő programok megvalósítása érdekében, hozzájárulva ezzel nemzeti örökségünk és kulturális értékeink megismertetéséhez és megőrzéséhez.

    A díjat 2001-ben Nemeskürty István, 2002-ben Pungor Ernő, 2003-ban Nagy Gáspár, 2004-ben Kukorelli István, 2005-ben Mádl Ferenc, 2006-ban Szokolay Sándor, 2007-ben Sebestyén Márta, 2008-ban Melocco Miklós és Gál Tiborné férje helyett, 2009-ben Tringer László, 2010-ben Sólyom László, 2011-ben Ittzés János, 2012-ben Thész Gabriella, 2013-ban Rieger Tibor, 2014-ben Andrásfalvy Bertalan, 2015-ben Jankovics Marcell vehette át.

    Az alapítók – egyhangú döntéssel – a Szent Márton-díjat idén Tardy Lászlónak ítélték.

    1

    Várszegi Asztrik főapát köszöntőbeszédében elmondta: „Bencés közösségünk az elkezdett munkát folytatni akarja, amit az elmúlt két évtized során a szabadság adta lehetőség során gyakorlunk: közösséget építünk monostorunkban és körülötte egyre táguló körben. Ennek a tudatos építkezésnek fontos eleme és eszköze az ünnep, az ünneplés. Márton meghívó, integráló személyiség. Rendelkezett az irgalmas szív ajándékával, amely képes áttörni a közöny falát. Emlékezete ma este is közösséget teremt és formál.”

    A főapáti beszédet az Anima Musicae Kamarazenekar hangversenye, majd Gáncs Péter evangélikus püspök beszéde követte; végül átadták a Szent Márton-díjat Tardy Lászlónak, a Mátyás-templom kántor-karnagyának.

    Tardy László laudációja

    Tardy László 1941. július 22-én született Budapesten. Gyermekkorát a Fejér megyei Nagylókpusztán töltötte; édesanyja tanítónő, édesapja gazdatiszt volt. 1950-ben Mosonmagyaróvárra költöztek, itt zongorázni és csellózni tanult a Mosonyi Mihály Zeneiskolában, családjuk a mosoni plébániatemplom énekkarában énekelt. Érettségi után zeneszerzést és karvezetést tanult a győri zeneművészeti szakközépiskolában. 1961 és 1965 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol énektanár és karvezető oklevelet szerzett. Olyan kiváló mesterei voltak, mint Vásárhelyi Zoltán, Párkai István, Horusitzky Zoltán és Szőnyi Erzsébet, miközben 1961-ben még a Bárdos Lajos vezette kórusban énekelhetett a Mátyás-templomban, az ő bátorítására választotta később a musica sacra szolgálatát.

    2

    Teológiai-liturgiai ismereteinek elmélyítésére 1967-ben beiratkozott a Római Katolikus Hittudományi Főiskolára. 1978 októberében részt vett Rómában a világiak hivatásával és küldetésével foglalkozó püspöki szinódus munkájában. Működésének kezdete egybeesett a II. vatikáni zsinatot követő anyanyelvi liturgikus reformmal, a beatzene templomi térhódításával, ugyanakkor állandó feladata volt a nagy klasszikus művek repertoáron tartása és a kortárs magyar egyházzenei irodalom életre keltése. Elsőként vállalta 1968-ban Szilas Imre beatmiséjének bemutatását, nevéhez fűződik a kongói Missa Luba sajátos afrikai zenéjének lejegyzése és betanítása is. Vezénylésével mintegy tíz lemez, főként CD jelent meg, amelyen több magyar szerző nem vagy alig ismert műve is hallható. Tardy László működéséhez több ősbemutató is fűződik, még olyan nagy szerzők műveié is, mint Liszt Ferenc (Évocation zenekarra). Az általa vezényelt vallásos művek sajátossága, hogy azok hitbeli ismereteken és meggyőződésen formálódott, legtöbbször funkcióban és templomi térben elhangzó előadások.

    1966 augusztusa óta a Budavári Nagyboldogasszony (közismert nevén Mátyás)-templom kántor-karnagya. Huszonöt évesen Liszt Koronázási miséjének vezénylésével „debütált” a Mátyás-templomban.

    Bárdos Lajos utódaként 1985 óta az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) társelnöke, egyházzenei tanfolyamokat vezet, előadásokat tart szerte a Kárpát-medencében. Részt vett a II. vatikáni zsinat utáni liturgikus reform zenei munkálataiban, zenei szakértőként működött közre a Misekönyv, az Olvasmányok könyve és a Zsolozsmáskönyv elkészítésében. Írásai a Teológia, a Vigilia, a Musica Sacra, a Magyar Kórus és a Magyar Egyházzene című folyóiratokban jelentek meg.

    Több magyar és nemzetközi egyházzenei szervezet, illetve egyházzenei konferenciák rendszeres előadója. Jelentős részt vállal a karnagy- és kántorképzésben, továbbképzésekben, a legutóbbi időkig a Központi Papnevelő Intézet növendékeinek egyházzenei képzését vezette.

    Tardy László családos ember, felesége Tarkó Magda énektanár, karvezető és magánénekes. Negyvenhét éve házasok, három gyermekük és nyolc unokájuk van.

    Magas színvonalú egyházzenei munkásságát a rendszerváltás óta több díjjal is elismerték (Liszt Ferenc-díj 1994; Szent Adalbert-díj, 2002; Magyar Örökség díj, 2006; a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2011). 2009-ben a Szuverén Máltai Lovagrend tisztikeresztjét kapta meg. A Bárdos-, a Harmat-, a Kodály-, a Liszt-, a Pro Ecclesia Hungariae és a Budavárért emlékérem birtokosa. 70. születésnapja alkalmából pedig XVI. Benedek pápa a Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki fokozatát adományozta neki.

    Forrás: Pannonhalmi Főapátság

    Fotó: kisalfold.hu, MTI

    Magyar Kurír